1,5 MILLIÓ EMBERNEK ÉRKEZETT ROSSZ HÍR >> HA MINIMÁLBÉRBŐL VAGY ALACSONY FIZETÉSBŐL ÉL, AKKOR ÖNT IS ÉRINTI!

Minimálbéresek figyelem! – Nagyon rossz hír érkezett!

Nyugdíj: szörnyű hírünk van a minimálbéreseknek

1,5 millió embert érint! Katasztrófahelyzetet eredményezhet!

  A jelenleg középkorú, minimálbérét dolgozóknak tudni kell, mi vár rájuk, ha elérik a nyugdíjkorhatárt! A nyugdíjuk nem fogja elérni az 50 ezer forintot!!!

Ha valaki nem halmoz fel jelentős tartalékot, esélytelen, hogy ennyi pénzből meg tudjon élni.

Nem beszélve a devizahitellel felhalmozott adósságok törlesztéséről – amely igen magas arányban sújtja a mostani 40-50 éveseket. Ez a generáció erősen rá lesz szorulva gyermekei segítségére. Ezzel a ténnyel már most érdemes megbarátkozni!

A Bankmonitor.hu  közlése szerint várhatóan a  következő 20 évben a nyugdíjrendszerünk  nem kerül bajba, ezt követően nagyobb változtatások is elképzelhetők az állami nyugdíjban. Jelenleg   az egyik legnehezebb helyzetben a közel 1,5 milliósra becsülhető minimálbéres kör van, mert érdemi megtakarítás nélkül  csupán 40 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak. De sincs jobb helyzetben egy átlagkeresettel rendelkező dolgozó sem, miközben a nettó átlagkereset 175 ezer forint,  ők az államtól 100 ezer forintos juttatást kaphatnak. A Bankmonitor lehetőséget keresett arra, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet.

Előbb-utóbb mindenkiben felmerül a kérdés, hogy időskorában  mekkora nyugdíjra számíthat. Ezután  sokan elakadnak, mert annyira bonyolultak  az állami nyugdíj kiszámításának szabályai, hogy azon kevesen igazodnak el, ezért még megközelítőleg sem tudhatják meg, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak. Az az általános nézet, hogy rövid időn belül  nem lesz állami nyugdíj, és sajnos mindenki  magára lesz utalva egyre jobban.

Van egy jó hírünk, a  jelenlegi  állás szerint igenis  lesz állami nyugdíj, méghozzá egészen sokáig  a mostani feltételek mellett. A következő 20 évben nincs ok aggodalomra, az MNB friss tanulmánya szerint, viszont a 2030-as évek közepétől valamilyen módon fedezni kell az egyre nagyobb hiányt. Az biztos, hogy jobb annak, aki teheti saját kezébe vennie a sorsát és nyugdíjpénztáron keresztül megtakarítania az elkövetkező időben.

 

A juttatást nem osztogatják ingyen

A Bankmonitor.hu számításokat készített arra vonatkozóan, hogy milyen állami nyugdíjra számíthatunk.

A nyugdíj két változótól függ:

  • a munkában töltött évek alatt elért nettó  átlagkeresettől
  • és attól, hogy mennyi évet dolgoztunk le, azaz a szolgálati időtől.

A szabályok szerint: annál nagyobb lehet a kezdőnyugdíjunk minél nagyobb bejelentett keresetünk volt és minél hosszabb ideig tudtunk dolgozni. Évtizedeket töltünk el a munkában a legtöbben, és köztudott, hogy 30 évvel ezelőtt  teljesen más volt az értéke 10 ezer forintnak, mint most, de ez természetesen  a nyugdíj kiszámításakor figyelembe is veszik. Például az  1990-ben megkeresett havi 10 ezer forint,  az infláció miatt 2015-ben 122 ezer forinttal volt egyenértékű.

Egy olyan esetet vázoltunk fel, amikor az a cél az, hogy legalább  a mai nettó átlagkeresettel megegyező kezdőnyugdíjat kaphassunk kézhez. Ehhez sajnos kiderült, hogy jóval a nettó átlagkereset felett kellene   keresnünk ahhoz, hogy majd a kezdőnyugdíjunk 175 ezer forint körül lehessen. Egyrészt az elvárt 175 ezres értéktől , jelentősen elmarad az életpálya átlagkereset , ami 130 ezer körül lehet most. Más tekintetben  nem adja oda teljes egészében az átlagkeresetre a nyugdíjat az állam:

  • 40 év munkában töltött év után 20 százalékkal kapunk kevesebbet, mint az átlagkeresetünk,
  • 30 évnél már 32 százalék a csökkentés,
  • 20 évnél pedig 47 százalék a csökkentés mértéke.

A kettőt egybevéve az jön ki, hogy ha most s175 ezer forintos nyugdíjat zeretnék, akkor  130 ezer forint helyett  bizony 70%-kal nagyobb , 218 ezer forintos  átlagjövedelmet kell elérnünk,  40 év munkaviszonnyal a hátunk mögött.

 

Feltéve ha  most akarunk nyugdíjba menni és végig átlagkeresetet kaptunk a pályafutásunk során, akkor a következőképpen alakul. a nyugdíj mértéke,   20-30-40 ledolgozott évre levetítve  75 ezer, 90 ezer és 105 ezer forintos kezdőnyugdíj jön ki. 175 000 forint volt az aktuális nettó átlagkereset, tehát attól függően, hogy hány évet dolgoztunk, az utolsó bérünkhöz képest a kezdőnyugdíjban 40-60 százalék közötti jövedelem-visszaesést szenvedünk el.

Mi történik akkor, ha csak minimálbéren voltam bejelentve?

Hazánkban a foglalkoztatottak jelentős hányada, olyan  1,5 millió fő csak  minimálbéren van bejelentve, ez teszi indokolttá, hogy  a minimálbért keresőkre is kiterjesszük  fenti a számításokat. A fő problémát az okozza , hogy a nyugdíjrendszerünk azzal nem tud foglalkozni, hogy valaki a minimálbér mellett kapott még kézhez  egy bizonyos  összeget, kizárólag csak a hivatalosan bejelentett kereseteket ismeri el és azok  után jár nyugdíj, ami után megfizették a járulékokat. Nagyon fontos lenne, hogy aki minimálbéren van bejelentve, de  valójában jóval a minimálbér felett keres, az a személy  célzottan a nyugdíjra is takarítson meg, mert  esetében az állami nyugdíj roppant alacsony lesz.

Már eleve  látszik, hogy a minimálbéresek hátrányból indulnak, mert míg egy végig átlagkeresetet kézhez kapó  személynek  az életpálya átlaga olyan 130-140 ezer forint között mozog, addig egy minimálbéren bejelentett személy  esetében alig  60-65 ezer forint között van. tehát bő 50 százakkal marad el a viszonyítási alap, és ez a kezdőnyugdíjban is megmutatkozik. A 20-30-40 év munkaviszony mellett , az induló nyugdíj értéke  csupán 32 ezer, 40 ezer és 45 ezer forint, látható az óriási különbség.  28 500 forint az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 január eleje óta, ehhez képest sem  kaphatunk sokkal többet a becslések alapján.

Lássuk  mihez lehetne kezdeni, ha előreláthatóan,  ilyen alacsony állami nyugdíjra számíthatunk. A hiány fedezhető államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítással. Az alábbi példában a Bankmonitor.hu egy 55, 40 és 25 éves esetében számolta ki, hogy  mekkora havi takarékoskodásra szüksége, akkor  ha végig minimálbéren van bejelentve. A végeredmény sokkoló, a teljes havi bért el kellene tenni nyugdíjra a legidősebb korosztálynál, annak érdekében, hogy a kívánt szintre kipótolható legyen az állami nyugdíj. A  40 éves korosztály számára a havi jövedelem 60%-ának a megtakarításával érhető el a felállított cél, míg egy 25 évesnél is már rögtön a kereset felét  el kellene tennie nyugdíjcélú megtakarításra.

Addig amíg  a keresethez és a munkában töltött évekhez lesz kötve az állami nyugdíj, addig  csak úgy van esély arányaiban is nagyobb nyugdíjat kapni, ha minél magasabb a bejelentett munkabérünk „és/vagy” a munkavállalást évekkel ki tudjuk még  tolni. Minél korábban érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, mert jelentősebb állami nyugdíjcsökkentés is jöhet évtizedek múlva, ami sajnos még a fenti számításoknál is jóval borúsabb képet fest.

 

Ne feledjük el azt sem, hogy ha az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetünk be, akkor is a mai értéken  havi 50 ezer vagy 100 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést (az infláció miatt 40 év múlva,  ugyanez a nyugdíj-kiegészítés 160 ezer vagy 320 ezer lesz):

  • 10 év alatt havi kezdő 65 ezer vagy- 135 ezer forintból,
  • 25 év alatt havi kezdő 30 ezer vagy – 60 ezer forintból,
  • 40 év alatt havi kezdő 20 ezer vagy- 40 ezer forintból ki lehet gazdálkodni, abban az esetben, ha az inflációnak megfelelően növelünk az első év után minden havi befizetést.

Természetesen tudjuk, hogy  nagyon nehéz kigazdálkodni a megtakarítás összegét, ugyanakkor nagyon sok az olyan minimálbérre bejelentett személy, aki valójában csak annyit kap, nem tesz a munkáltató hozzá, így azoknak egészen nehéz, úgymond lehetetlen megtakarítani a gondtalan nyugdíjas évekre.

 

Forrás : http://bankmonitor.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

Leave a comment