Rövidített idősgondozás jön!

Hirdetés:

Rövidített idősgondozás

Egy másik szociális törvénymódosító csomagot ugyancsak az utolsó ülésen fogadott el a Ház, amely drasztikus változásokat  hoz elsősorban  az idősellátás és egyéb bentlakásos ellátási formák tekintetében. Még szigorúbb lesz  januártól a módosítás értelmében a rászoruló időseknek gondozást nyújtó házi segítségnyújtás szabályozása. Az a lényege  házi segítségnyújtásnak, hogy továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen a rászoruló ember, és a mindennapi feladatok elvégzéséhez ott kapjon segítséget:  bevásárláshoz, csekkfeladáshoz, takarításhoz, mosakodáshoz, öltözködéshez, étkezéshez. A  rászorulóknak az ellátást a helyi önkormányzat köteles biztosítani, amihez az államtól támogatást,  – normatívát – kap.-írja az mno.hu

Eddig az ellátott egészségi állapotának súlyosságától függően  minimum egy, legfeljebb napi négy óra otthoni gondozásra lehetett jogosultságot szerezni. Januártól az ellátotti szerződésekből törlik, hogy kinek hány órányi gondozásra van szüksége. Úgy néz ki, hogy a módosítással pont  a legrosszabb állapotban lévő idősek kerülhetnek bajba, ugyanis  nekik nem egy-két, hanem napi három-négy óra gondozás járt eddig. Ezután a törvény értemében a velük kötött szerződésekben, csak  annyit rögzítenek hogy kapnak  ellátást, de  azt, hogy milyen időtartamút, azt már nem. Így  előfordulhat, hogy több beteget osztanak a szolgáltatók a gondozókra, mint eddig.

Érdekes jelenség, hogy az ingyenes vagy a pár száz forintos óradíj mellett igénybe vehető szolgáltatás jogosultjainak körét folyamatosan apasztják, és ezután  már nem lesz garancia a gondozási időtartamra sem, addig pénzért tulajdonképpen igénybe lehet majd venni az önkormányzatok által kötelezően működtetett, eddig csak a rászorulóknak járó házi segítségnyújtást, az igénylő  állapotától függetlenül. Januártól a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható a  házi segítségnyújtás keretében abban az esetben, ha az igénylő  vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díjat, és így  nem vizsgálják majd az  ő esetében, hogy az állapota indokolja-e az ellátást.

Szintén ez a törvénymódosító csomag rendelkezik arról is, hogy fokozatosan megszüntetik az időskorúak és fogyatékosok gondozóházait, valamint a pszichiátriai és a szenvedélybetegek átmeneti otthonait 2023-ig. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint, hogy az eredeti céljukat  az átmeneti intézmények már nem tudják betölteni, és a tapasztalatok szerint az ott elhelyezett időseknek a gondozás iránti szükségletük  valójában nemcsak egy-két évre, hanem tartósan fennáll. Jelenleg  is csak azért kerülnek ilyen intézményekbe az érintettek, mert hosszabb a várólista a tartós bentlakást nyújtó ellátásokra, és átmeneti ellátást kapnak amíg várakoznak. Jelentős férőhelybővítésre van szükség annak érdekében, hogy ne legyen várólista a jövőben, és tartós gondozást nyújtó intézménnyé kell alakítani  a jelenleg átmeneti ellátást nyújtó otthonokat. Plusz forrást különítenek el az átalakításra már a 2017-es költségvetésben is, mert jelenleg kevesebb támogatás jár az átmeneti ellátás után, mint a tartós ellátás után.

Szponzorált linkek

Nem szűnnek meg a hajléktalanok átmeneti otthonai, de az intézményi ellátás mellett  még bevezetik a külső férőhelyeken történő, bérlakásokban, albérletben megvalósított gondozást is. Ugyancsak ez fog  történni a családok átmeneti otthonaiban is, ahol főleg a  gyermekeit egyedül nevelő, sokszor brutális társuk  elől menekülő anyák élnek. Azért van szükség az Emmi szerint az utóbbiak esetében a külső férőhelyekre, hogy tartósan sikerüljön talpra állniuk a családoknak, és ne szoruljanak újra meg  újra ellátásra. Lakhatási támogatást kapnának Az itt élők, és számukra segítséget nyújtanának a munkához jutáshoz. A másfél éves intézményi ellátás helyett a családok a  külső férőhelyen akár három évig is igénybe vehetik az ellátást és a lakhatási támogatást is.

Perelhetik a gyereket az otthonok

Sokkal  részletesebbé vált idén  januártól a szülőtartás szabályozása, ugyanis  erősödik a nagykorú gyermek felelőssége, és tömegessé válhat a gyakorlatban is, hogy az ellátott gyermeke ellen az idősotthonok pert indítanak. Eddig gyermeke ellen tartási követelésért csak a rászoruló szülő indíthatott pert de most költségtérítést követelhet  a  módosítás értelmében januártól már az a magánszemély vagy intézmény is, amely a rászoruló szülőről a felnőtt gyermek helyett gondoskodik.

Az Emmi úgy indokolta a jogszabály benyújtását, hogy az állam: pont úgy ahogy a gyermeknevelés felelősségét,  az idős szülőről való gondoskodást sem vállalhatja magára teljes egészében, mert igazából annak első számú felelőse a család. Kihangsúlyozták,  hogy nem veszélyeztetheti a nagykorú gyermek vagy családja megélhetését a szülőtartás, mert az a nagykorú gyermek, aki ezzel saját vagy gyermekei tartását veszélyeztetné, az  nem köteles a szülőjét eltartani.

Idén nő a szociális szférában dolgozók fizetése is , a kormány a szakszervezetekkel  2018 januárjáig két lépcsőben átlagosan 30 százalékos szociális ágazati béremelésről állapodott meg. Az ágazatban eleve 12-18 százalékos béremelést jelent a garantált bérminimum és a minimálbér nemrégiben bejelentett, 15-20 százalékos emelése. már 2017-ben először a szakdolgozók kapják meg a nagyobb mértékű, 28-33 százalékos emelést. Bölcsődei pótlékkal egészítik ki a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők fizetését.

Egy másik követelése a szakszervezeteknekn:  a szociális munka napjának fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítása volt, amire javaslatot nyújtott be  Lázár János Miniszterelnökséget vezető és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az Országgyűlésnek, és ezt  a Ház el is fogadta decemberben. November 12-én ünneplik majd a szociális munka napját, és  ezzel párhuzamosan fő szabály szerint – nem minősül munkaszüneti napnak- július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja.

A cikk a Magyar Nemzet online cikke alapján készült.

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

Leave a comment