DURVA VESZÉLYRE FIGYELMEZTETNEK!

Durva veszélyben vagyunk! – Figyelmeztet a katasztrófavédelem

A téli, hideg időjárási körülmények között követendő biztonsági szabályokra hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

Téli veszélyek – Szabadban tartózkodás során

Az időjárásnak megfelelően megválasztott, lehetőleg réteges öltözék viselése ajánlott. Tartózkodjon az alkohol fogyasztásától, meleg italok fogyasztása javasolt.Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ami élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Havas időben az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre eshet, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés, stb.). A közlekedés során különös tekintettel legyenek a mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők a havas jeges csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. A téli sportoknál különös figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a kijelölt helyen szánkózzunk, korcsolyázzunk, síeljünk, valamint mindig javasolt a védőfelszerelések (elsősorban fejvédő sisak) használata.
Téli veszélyek – Ruházat, réteges öltözködés

Fontos a réteges öltözködés, pamut, vagy egyéb nedvszívó alsóruházat.

A vizes ruhát lehetőség szerint azonnal szárazra kell cserélni.

Külön figyelmet kell fordítani a meleg, száraz, vízzáró lábbelik használatára.

Nagyon fontos, hogy a kabátunk alatt több réteg ruhadarabot viseljünk, hiszen így felvehetjük a harcot a hideg ellen, de le is vehetjük azt, ami felesleges. Az őszi és téli hidegben nem feltétlenül az jut először eszünkbe, hogy levegyünk magunkról akár csak egy pulóvert is. Inkább még jobban felöltöznénk. Ez azonban nem feltétlenül az egyetlen megoldás. Lássuk, milyen rétegeket kell magunkra ölteni ahhoz, hogy ruházatunk ne csak divatos legyen, hanem a hideg ártalmaitól, és így a megfázástól, a náthától is megvédjen bennünket.
 
A legalsó réteg:
Nagyon fontos, talán téli öltözetünk legfontosabb rétege. Télen elengedhetetlen a szárazon tartás, ezért muszáj, hogy a legalsó rétegnek megfelelő ruhaneműt válasszunk. Olyat, amely felszívja és elpárologtatja a nedvességet.
 
A középső réteg:
Ez a réteg segít megőrizni a meleget, ezért hőtartó rétegnek is nevezzük. Ám nem mindenkinek van szüksége még plusz melegre. Ebben a rétegben könnyű, de hőtartó, polár anyagokból készült darabokat viseljünk!
Felső réteg
Ez a réteg az “attól függ” kategória. Azaz az időjárás függvénye, szélálló dzsekiről, kabátról lehet szó. Ez elengedhetetlen a hideg téli szél ellen. Olyan darabot válasszunk, amely nem engedi, hogy a szél a nyirkos alsó rétegig hatoljon, de kiengedi a hőt. A réteges öltözködés különösen testedzéskor nagyon fontos, hiszen így a keletkező izzadságot könnyedén elpárologtatja az öltözet, nem alakul ki a vizes érzés. A hideg beköszöntével érdemes betartani a réteges öltözködés szabályait, hiszen ezzel komoly lépéseket tehetünk a betegség megelőzése érdekében.
Téli veszélyek – A közúti közlekedésben

A közúti közlekedés jellemző téli veszélyei a csúszós, jeges utak, a változó időjárási körülmények, a hótorlaszok, elzárt útvonalak, a szűk látótávolság, valamint a kényszermegállások.

A veszélyes helyzetek elkerülése és a bekövetkezett események kezelése érdekében a következőket javasoljuk:

időjárási körülményeknek megfelelően megválasztott vezetési stílus és sebesség
téli gumik használata, hólánc, fagyálló folyadék
víz, takarók hosszú útra
feltöltött telefon, térkép, GPS, elemlámpa
működőképes fényszórók (ködlámpa)
kényszermegállásnál a láthatóságról való megfelelő gondoskodás (láthatósági mellény, fényvisszaverő csík)

 

Téli veszélyek – Épített környezetben

Havas időben összefagyott hó, az ereszcsatornákról jég eshet a járókelőkre, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés, stb.).

A közlekedés során különösen kell figyelni mind a gépjárművezetőknek, mind a gyalogosan közlekedőknek a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), ehhez társul a csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Az ingatlanok, üzletek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok (az ingatlan és az úttest közötti valamennyi járdaszakasz) folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) hintéséről, sózásáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról gondoskodni, valamint a veszélyes, lelógó jégcsapokra (táblával, felirattal) hívja fel a járókelők figyelmét, hívjon segítséget a jégcsapok biztonságos eltávolításához.
Téli veszélyek – A kihűlés, elfagyás veszélye és az ezzel kapcsolatos teendők
  • A fagyási sérülés elsősorban a lábakat, kezeket, orrot, füleket veszélyezteti, és komolyabb lehűlés esetén külső segítség nélkül nincs esély a fagyhalál elkerülésére. A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, amelynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület miatt sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, amelyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek. A fagyási sérülés fokozatai:
    • Elsőfokú fagyás. Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.
    • Másodfokú fagyás. A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi. A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok két-három hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.
    • Harmadfokú fagyás. Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást kifejezett lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.
    • Negyedfokú fagyás. Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.

    A fagyási sérülések kezelése

    • A fagyás felismerése az előbb felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen lehet úgy kezelni, hogy meleg kézzel tartós, állandó nyomást gyakorlunk a területre, dörzsölés nélkül.
    • Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani és száraz zoknival illetve egyéb száraz lábbelivel fedni.
    • A fagyási sérüléseket mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni, a nedves kötés ellenjavallt.
    • A testhőmérsékletnél valamivel melegebb hőmérsékleten történő melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást. Ha mindezt hideg környezetben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyás során a szövetelhalás veszélye megnő.
    • A felmelegítést 32-40 C fokos vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlott a száraz meleg (kályha, nyílt tűz) használata, hiszen nehéz a hőmérsékletet szabályozni.
    • Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelhetjük a helyi fertőzéseket, míg mély fertőzések kezelésekor antibiotikumra is szükség lehet. Tetanuszoltás adása kötelező.
    • Sebészi beavatkozást a fagyás után egy-két héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik, hogy az adott terület elhalt, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.

    Folyton hideg végtagok – Betegség tünete is lehet

    • Hideg időben végtagjaink hamar lehűlnek – a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni.
    • A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag- illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket. Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget.
    • Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza.

Forrás : http://www.katasztrofavedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

Leave a comment