A gyermeknevelés elismerése az öregségi nyugdíjban, a nők kedvezményes nyugdíjában, a hozzátartozói nyugellátásokban, a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők esetében.

Hirdetés:

A gyermeknevelés elismerése az öregségi nyugdíjban, a nők kedvezményes nyugdíjában, a hozzátartozói nyugellátásokban, a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők esetében.

Nők és gyermekek a nyugdíjrendszerben

A gyermeknevelés elismerése:

  • az öregségi nyugdíjban,
  • a nők kedvezményes nyugdíjában,
  • a hozzátartozói nyugellátásokban,
  • a korhatár előtti ellátásban
  • és a szolgálati járandóságban részesülők esetében.

Részletesen tájékoztatunk az árvaellátásról és a családi kedvezményről.

A Népesedési Kerekasztal javaslata szerint azoknak magasabb nyugdíjat kell kapniuk akik legalább két gyereket felneveltek és még megjelenik külön feltételként: –  feltéve, hogy ezek a  gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereztek  -, mint azoknak, akik ezt a minimumfeltételt nem teljesítették.

Természetbeni járulékfizetésnek kellene  tekinteni az ilyen gyermekek felnevelését, ez azt jelenti, hogy nem számítana természetbeni járulékfizetésnek a csak általános iskolai végzettséget szerzett gyermekek felnevelése. A javaslattevők hangsúlyozzák, hogy nem változna lényegesen a jelenlegi  keresőtevékenységre alapozott járulékfizetési elv, hanem  kiegészülne a gyerekek kapcsán járó úgymond bónusz-málusz (jó pont – rossz pont) rendszerrel.A rendszer már nem vonatkozna a javaslat értemében  a 35. életévüket betöltött személyekre , akiknek csak 30 éve van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig .

Mire számíthatunk 30 év múlva?

A szakemberek szerint a TB öregséginyugdíj-rendszere a 2040-es évek közepén összeroppan, mert az utolsó nagy létszámú magyar korosztály, azaz 1970-es években született gyes-nemzedék is eléri a nyugdíjkorhatárt, s utánuk úgymond csak demográfiai sivatag húzódik generációkon keresztül.  2030-ig nincs szükség változtatásra a rendszerben, a kormány véleménye  szerint, mert a nyugdíjak kifizetése és a nyugdíjalapok működése addig biztosítva van.

Na és akkor mi van 2030 után?

Nyilvánvaló, hogy  a nyugdíjak kifizetése utána nincs biztosítva, mert nincs, aki fizesse az akkor már igencsak magasra rugó  létszámú nyugdíjas társadalom nyugdíjának fedezetéül szolgáló járulékokat. Ez a  gyerekfüggőnyugdíj-javaslat nem más,  ha már 15 év múlva  bekövetkező események tükrében nézzük, mint előzetes politikai szonda arra vonatkozóan, hogyan lehet a nyugdíjjogosultak torkán majd lenyomni az elkerülhetetlen nyugdíjcsökkentést.

 

Alapvetően hat területen ismeri el a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket a mai nyugdíjrendszer és  a korhatár előtti ellátások szabályozása:

  • Nők kedvezményes nyugdíja

 

  • Öregségi nyugdíj

 

  • Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság

 

  • Özvegyi nyugdíj

 

  • Árvaellátás

 

  • Méltányossági lehetőségek

 

  1. Nők kedvezményes nyugdíja

 

Gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a rendszer a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából:

–  a terhességi-gyermekágyi segélyben,

– gyermekgondozási díjban,

– gyermekgondozási segélyben,

– gyermeknevelési támogatásban

–  és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban

eltöltött idővel szerzett szolgálati időt.

 

– úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt.

 

40 évi jogosultsági idő szükséges a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz, a negyven évből el kell érnie legalább  32 évet a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek, ez alól kivétel az alábbi két eset:

– ha az igénylő nő részére ápolási díjat állapítottak meg  súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, akkor  30 évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek.

– ha a saját háztartásában öt gyermeket nevelt az igénylő nő , akkor a fentiekben hivatkozott harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, és minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb összesen hét évvel csökken, pédául: 5 gyermek: 1 év, 6 gyermek: 2 év, 7 gyermek: 3 év, 8 gyermek: 4 év, 9 gyermek: 5 év, 10 gyermek: 6 év, 11 gyermek: 7 év vonható le a 32 évből,ez  a maximum. Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapot, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le).

 

Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni a törvény rendelkezése szerint, aki

– életvitelszerűen együtt élt a jogosulttal és legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, annak gondozásából rendszeres jelleggel vagy

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelt, azaz

  • aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán,
  • akit 30 napot meg nem haladóan helyeztek el szociális intézményben, vagy
  • aki átmeneti gondozásban részesül a szülő kérelmére, vagy családok átmeneti otthonában tartózkodik szülőjével együtt.
  1. Öregségi nyugdíj

A szolgálati idő arányosításának szabályozása terén kedvez a részmunkaidőben dolgozó nőknek a rendszer: 2004. január 1-jétől csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a szolgálati idő arányosítását viszont  a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. A részmunkaidőben foglalkoztatottak részére ez különösen kedvező, mert legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal  nyugdíjjogosultság szerezhető akkor is, ha az érintett csak részmunkaidőben dolgozott akár az egész időszakban és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (az az összeg számít ami  után fizette a járulékokat).

Szponzorált linkek

Gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el az öregségi nyugdíj szempontjából a rendszer a következő időtartamokat:

Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében:

– szolgálati időnek számít a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama, akkor, ha a biztosítottat háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél fiatalabb)

– az egyszeres számításra tekintet nélkül, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt, annyiszor 365 nappal kell növelni az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét. Ha  tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei), abban az esetben gyermekenként 550 naptári nap a növelés. Az az anya jogosult az 550 napi növelésre, akinek a gyermeke tartósan beteg vagy fogyatékos (volt a 18. életévét megelőző időponttól ). A családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot.

–  a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának, a szülési szabadságnak, és a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.

–  „a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának szülése esetén” szolgálati időként kell figyelembe venni

– ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek, akkor a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig eltelt időt.

– azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő gyermeknevelési támogatást kapott, szolgálati időként kell figyelembe venni abban az esetben, ha nyugdíjjárulékot fizetett a támogatás után.

– Szülési szabadság címén az egységes anyasági segélyben részesült nőnél figyelembe kell venni

 

– nyolcvannégy napot, 1962. december 24-e előtti szülés esetén,

 

– száznegyven napot,1962. december 23-át követő szülés esetén

 

 

– szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő szülési segélyezés időtartamát, mintha fennállott volna ezalatt a tagsági viszony.

– az a nap is munkanapnak számít (a heti pihenőnapok kivételével), amelyen szülési szabadságon volt vagy gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, vagy háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott a mezőgazdasági szövetkezeti tag.

 

Az 1997. december 31. utáni időszak tekintetében:

Szolgálati időként kell figyelembe venni

– amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, akkor  a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát,

 

– „a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát”,

 

– illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, folyósításának azt az időtartamát.

 

 Családi járulékkedvezmény érvényesítése

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 51. § (2) bekezdése szerint “a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

  • természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
  • nyugdíjjárulék

összege.”

A tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani a családi járulékkedvezmény havi összegét. Több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti a tárgyhavi adóelőleg-alap. Főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni, a családi járulékkedvezmény kiszámítása során.

Forrás : nyugdíjguru.hu

Szerző : https://www.nyugdijguru.hu/

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

Leave a comment