A gyermeknevelés elismerése az öregségi nyugdíjban, a nők kedvezményes nyugdíjában, a hozzátartozói nyugellátásokban, a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők esetében.

A gyermeknevelés elismerése az öregségi nyugdíjban, a nők kedvezményes nyugdíjában, a hozzátartozói nyugellátásokban, a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők esetében.

Nők és gyermekek a nyugdíjrendszerben

A gyermeknevelés elismerése:

  • az öregségi nyugdíjban,
  • a nők kedvezményes nyugdíjában,
  • a hozzátartozói nyugellátásokban,
  • a korhatár előtti ellátásban
  • és a szolgálati járandóságban részesülők esetében.

Részletesen tájékoztatunk az árvaellátásról és a családi kedvezményről.

A Népesedési Kerekasztal javaslata szerint azoknak magasabb nyugdíjat kell kapniuk akik legalább két gyereket felneveltek és még megjelenik külön feltételként: –  feltéve, hogy ezek a  gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereztek  -, mint azoknak, akik ezt a minimumfeltételt nem teljesítették.

Természetbeni járulékfizetésnek kellene  tekinteni az ilyen gyermekek felnevelését, ez azt jelenti, hogy nem számítana természetbeni járulékfizetésnek a csak általános iskolai végzettséget szerzett gyermekek felnevelése. A javaslattevők hangsúlyozzák, hogy nem változna lényegesen a jelenlegi  keresőtevékenységre alapozott járulékfizetési elv, hanem  kiegészülne a gyerekek kapcsán járó úgymond bónusz-málusz (jó pont – rossz pont) rendszerrel.A rendszer már nem vonatkozna a javaslat értemében  a 35. életévüket betöltött személyekre , akiknek csak 30 éve van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig .

Mire számíthatunk 30 év múlva?

A szakemberek szerint a TB öregséginyugdíj-rendszere a 2040-es évek közepén összeroppan, mert az utolsó nagy létszámú magyar korosztály, azaz 1970-es években született gyes-nemzedék is eléri a nyugdíjkorhatárt, s utánuk úgymond csak demográfiai sivatag húzódik generációkon keresztül.  2030-ig nincs szükség változtatásra a rendszerben, a kormány véleménye  szerint, mert a nyugdíjak kifizetése és a nyugdíjalapok működése addig biztosítva van.-írja  a nyugdijguru.hu

Na és akkor mi van 2030 után?

Nyilvánvaló, hogy  a nyugdíjak kifizetése utána nincs biztosítva, mert nincs, aki fizesse az akkor már igencsak magasra rugó  létszámú nyugdíjas társadalom nyugdíjának fedezetéül szolgáló járulékokat. Ez a  gyerekfüggőnyugdíj-javaslat nem más,  ha már 15 év múlva  bekövetkező események tükrében nézzük, mint előzetes politikai szonda arra vonatkozóan, hogyan lehet a nyugdíjjogosultak torkán majd lenyomni az elkerülhetetlen nyugdíjcsökkentést.

 

Alapvetően hat területen ismeri el a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket a mai nyugdíjrendszer és  a korhatár előtti ellátások szabályozása:

  • Nők kedvezményes nyugdíja

 

  • Öregségi nyugdíj

 

  • Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság

 

  • Özvegyi nyugdíj

 

  • Árvaellátás

 

  • Méltányossági lehetőségek

 

  1. Nők kedvezményes nyugdíja

 

Gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a rendszer a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából:

–  a terhességi-gyermekágyi segélyben,

– gyermekgondozási díjban,

– gyermekgondozási segélyben,

– gyermeknevelési támogatásban

–  és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban

eltöltött idővel szerzett szolgálati időt.

 

– úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt.

 

40 évi jogosultsági idő szükséges a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz, a negyven évből el kell érnie legalább  32 évet a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek, ez alól kivétel az alábbi két eset:

– ha az igénylő nő részére ápolási díjat állapítottak meg  súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, akkor  30 évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek.

– ha a saját háztartásában öt gyermeket nevelt az igénylő nő , akkor a fentiekben hivatkozott harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, és minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb összesen hét évvel csökken, pédául: 5 gyermek: 1 év, 6 gyermek: 2 év, 7 gyermek: 3 év, 8 gyermek: 4 év, 9 gyermek: 5 év, 10 gyermek: 6 év, 11 gyermek: 7 év vonható le a 32 évből,ez  a maximum. Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapot, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le).

 

Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni a törvény rendelkezése szerint, aki

– életvitelszerűen együtt élt a jogosulttal és legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, annak gondozásából rendszeres jelleggel vagy

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelt, azaz

  • aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán,
  • akit 30 napot meg nem haladóan helyeztek el szociális intézményben, vagy
  • aki átmeneti gondozásban részesül a szülő kérelmére, vagy családok átmeneti otthonában tartózkodik szülőjével együtt.
  1. Öregségi nyugdíj

A szolgálati idő arányosításának szabályozása terén kedvez a részmunkaidőben dolgozó nőknek a rendszer: 2004. január 1-jétől csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a szolgálati idő arányosítását viszont  a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. A részmunkaidőben foglalkoztatottak részére ez különösen kedvező, mert legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal  nyugdíjjogosultság szerezhető akkor is, ha az érintett csak részmunkaidőben dolgozott akár az egész időszakban és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (az az összeg számít ami  után fizette a járulékokat).

Gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el az öregségi nyugdíj szempontjából a rendszer a következő időtartamokat:

Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében:

– szolgálati időnek számít a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama, akkor, ha a biztosítottat háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél fiatalabb)

– az egyszeres számításra tekintet nélkül, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt, annyiszor 365 nappal kell növelni az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét. Ha  tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei), abban az esetben gyermekenként 550 naptári nap a növelés. Az az anya jogosult az 550 napi növelésre, akinek a gyermeke tartósan beteg vagy fogyatékos (volt a 18. életévét megelőző időponttól ). A családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot.

–  a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának, a szülési szabadságnak, és a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.

–  „a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának szülése esetén” szolgálati időként kell figyelembe venni

– ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek, akkor a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig eltelt időt.

– azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő gyermeknevelési támogatást kapott, szolgálati időként kell figyelembe venni abban az esetben, ha nyugdíjjárulékot fizetett a támogatás után.

– Szülési szabadság címén az egységes anyasági segélyben részesült nőnél figyelembe kell venni

 

– nyolcvannégy napot, 1962. december 24-e előtti szülés esetén,

 

– száznegyven napot,1962. december 23-át követő szülés esetén

 

 

– szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő szülési segélyezés időtartamát, mintha fennállott volna ezalatt a tagsági viszony.

– az a nap is munkanapnak számít (a heti pihenőnapok kivételével), amelyen szülési szabadságon volt vagy gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, vagy háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott a mezőgazdasági szövetkezeti tag.

 

Az 1997. december 31. utáni időszak tekintetében:

Szolgálati időként kell figyelembe venni

– amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, akkor  a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát,

 

– „a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát”,

 

– illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, folyósításának azt az időtartamát.

 

 Családi járulékkedvezmény érvényesítése

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 51. § (2) bekezdése szerint “a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

  • természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
  • nyugdíjjárulék

összege.”

A tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani a családi járulékkedvezmény havi összegét. Több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti a tárgyhavi adóelőleg-alap. Főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni, a családi járulékkedvezmény kiszámítása során.

III. Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság: családi adókedvezmény érvényesíthetősége

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4.§ (4) bekezdése, illetve 5.§ (5) bekezdése alapján,

 

ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy az 1995. évi CXVII. törvényben (Szja. tv.) meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne,

 

de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető,

 

az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

 

Az igényelhető összeget az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.

 

Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései:

 

29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti.

 

(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

 

  1. a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

 

  1. b) kettő eltartott esetén

 

  1. ba) 2016-ban 83 330 forint,

 

  1. bb) 2017-ben 100 000 forint,

 

  1. bc) 2018-ban 116 670 forint,

 

  1. bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

 

  1. c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

 

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

 

  1. a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

 

  1. aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

 

  1. ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

 

  1. ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

 

kapja;

 

  1. b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

 

  1. c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

 

  1. d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

 

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

 

(4) Kedvezményezett eltartott

 

a)az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

 

  1. b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

 

  1. c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

 

  1. d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

 

(5) Eltartott

 

  1. a) a kedvezményezett eltartott,

 

b)az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

 

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

 

a)amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

 

  1. b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

 

  1. c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

 

29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

 

(1a) A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

 

(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.

 

(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

 

(1d) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.

 

(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

 

(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

 

  1. a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és

 

  1. b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

 

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

 

(2a) A családi kedvezmény

 

  1. a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy

 

  1. b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

 

esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

 

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

 

(4) Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

 

(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

 

  1. a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

 

  1. b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

 

(6) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).

 

Ha valaki a családi adókedvezményt nem tudta vagy csak részben tudta igénybe venni,

 

és annak nem érvényesített részét az adóévben folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének terhére érvényesíteni kívánja,

 

ezt a kérelmet kell megfelelően kitöltve és aláírva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldenie:

 

 

Forrás : https://www.nyugdijguru.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

Leave a comment