Egészsges gyermeknek is járhat magasabb összegű családi pótlék

Egészsge gyermeknek is járhat magasabb összegű családi pótlék

Ki után, illetőleg kinek a részére lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani?
A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után.
Magasabb összegű családi pótlékot (nevelési ellátást) folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy
– az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Hol kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti igényt?
Az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál.

A kérelemhez csatolni kell az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványt, melyet a gyermekklinika, gyermekkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa ad ki.

Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi.






Amennyiben a szakvélemény szerint a gyermek nem jogosult a magasabb összegű ellátásra, a szülő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.)
Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

A nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?
Nem. Esetében a Kincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Orvosszakértői Intézetétől, arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e, illetőleg az egészségi állapota nem haladja-e meg az 50%-or mértéket. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják az igényt elbírálni.

Változik-e a családi pótlék összege, ha javul a gyermek állapota?
Ha állapotjavulás miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel (pl. egy gyermek esetén 12.200,- Ft) folyósítják, feltéve, ha a szülő egyébként jogosult a családi pótlékra.

Milyen összegű a magasabb összegű családi pótlék?
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300,- Ft.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25.900,- Ft.
A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300,- Ft.

A 18. életévét betöltött személy a magasabb összegű családi pótlék folyósítása alatt rendelkezhet-e rendszeres jövedelemmel?
Annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások

  • közgyógyellátás
  • ingyenes tankönyvellátás
  • gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény
  • gyermekgondozási segély 10 éves korig
  • - ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
  • - utazási kedvezmény, utazási költségtérítés

Utazási kedvezmény
Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, valamint a vele együtt utazó személy a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján.
Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz igénybevétele estén a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90%-90%. A kísérőt a 90%-os mértékű bérletkedvezmény nem illeti meg.
Helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén a bérletkedvezmény mértéke 100%, mely a kísérőt is megilleti.
A magasabb összegű családi pótlék megállapítása esetén a Magyar Államkincstár igazgatósága a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevétele céljából a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt ad ki.

Utazási költségtérítés

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.
Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott, a kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés.
Azt a biztosítottat, aki betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét.

Az utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja. A szolgáltatást nyújtó intézmény az „Utazási Utalvány betétlapja” elnevezésű, UTIK 10/a. számú nyomtatványt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraknál (Budapesten a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál, XIII. kerület Teve u. 1.) szerezheti be.

 

Kezdeményezheted a tartásdíj emelését!Tudd meg hogyan!

Kezdeményezheted a tartásdíj emelését!Tudd meg hogyan!

Sajnos a gyermektartás összege nagyon kardinális kérdés, sokan enélkül nem tudnák felnevelni gyermeküket.Sajnos nagyon nagy az elvált vagy külön élő, csonka családok aránya, amikor a szülő egyedül kénytelen felnevelni a gyermekét.Ehhez tud nagy segítséget nyújtania gyermektartásdíj.

MIKOR VÁLHAT SZÜKSÉGESSÉ A PER INDÍTÁSA?
Abban az esetben, ha a felek tartásra jogosult gyermekének tartása vonatkozásában korábban bírósági döntés született, de időközben, a tartásdíj megállapítása óta a felek vagyoni-, jövedelmi viszonyaiban, életkörülményeiben olyan változások álltak be, amelyek a korábban megállapított tartásdíjösszeg módosítását indokolják. Ilyen változás lehet az, ha a gyermektartásdíj megállapítását követően a tartásra kötelezett jövedelme lényegesen nő, ezért teljesítőképessége a megállapítottnál magasabb összegű gyermek tartásdíj megfizetését is lehetővé teszi számára. A gyermektartásdíj összegének emelését indokolhatja az a körülmény is, ha a gyermeket természetben tartó szülő jövedelmi-, vagyoni- viszonyaiban, illetve életkörülményeiben olyan negatív változások állnak be, hogy már nem tudja, azonos színvonalon eltartani a gyermeket(pl. elveszti állását stb.)
A gyermektartásdíj emelését indokolhatja a tartásra jogosult gyermek szükségleteinek bővülése is. (pl. másik településen folytatja tanulmányait ezzel útiköltsége merül fel, tanulmányait segítendő különórára jár, sportol, szemüveges lesz stb.)

KI INDÍTHATJA MEG A PERT ÉS KI ELLEN KELL MEGINDÍTANIA?
A gyermektartásdíj felemelése iránti pert a gyermeket természetben tartó szülő, mint felperes a gyermek
tartásdíj fizetésre kötelezett szülő, mint alperes ellen indítja meg.

MELYIK BÍRÓSÁGNÁL LEHET MEGINDÍTANI A PERT?
A gyermektartásdíj felemelése iránti pert az alperes lakóhelye szerinti járásbíróságon lehet megindítani.






MILYEN ÖSSZEGRE LEHET FELEMELNI A GYERMEKTARTÁSDÍJAT?
A gyermektartásdíj összegének megállapításánál a kiindulópont a tartásra kötelezett havi jövedelme és
a vér szerinti kiskorú gyermekeinek száma, azzal, hogy az egy gyermekre eső tartásdíj összegét a gyermek esetleges tartós betegsége illetőleg súlyos fogyatékossága is befolyásolja. Nem tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos
gyermek esetén, ha a tartásra kötelezett szülőnek egy tartásra jogosult gyermeke van, neki a tartásra kötelezett szülő nettó jövedelme 20%-ának megfelelő gyermektartásdíj jár. Két gyermek esetén gyermekenként 20-20%-ának
megfelelő összeg. Három gyermek esetén gyermekenként 16.6-16.6-16.6%-ának megfelelő összeg. Négy gyermek esetén 12.5-12.5-12.5% -12.5%-ának megfelelő összeg.Tartós beteg,vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha a tartásra kötelezett szülőnek egy tartásra jogosult tartós beteg,vagy súlyosan fogyatékos gyermeke van, neki a tartásra kötelezett nettó jövedelme 25%-ának megfelelő gyermektartásdíj jár. Két gyermek esetén, amennyiben egyikőjük tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos míg a másik gyermek egészséges, az előbbi gyermek 25%-nak megfelelő, míg az utóbbi 20%-nak megfelelő összegre jogosult. Két tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén gyermekenként 25-25%- nak megfelelő összeg jár. Három gyermek esetén, amennyiben egyikőjük tartós beteg, vagy
súlyosan fogyatékos, míg a másik két gyermek egészséges, az előbbi gyermek 17.4%-nak, míg az utóbbiak fejenként 16.3-1 6.3%-nak megfelelő összegre jogosultak.Példák a gyermektartásdíj csökkentésére.A tartásra kötelezettnek a gyermektartásdíj megállapításakor havi nettó 80.000,- Ft jövedelme és egy (nem tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos) kiskorú gyermeke volt, ezért a bíróság a havi nettó jövedelme 20%-a, de legkevesebb 16.000,- Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.

•Ha a tartásra kötelezett időközben kedvezőbb munkahelyet talál és havi nettó jövedelme 140.000,- Ft-ra emelkedik
az őt terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettség összegének felemelése válhat indokolttá.A gyermektartásdíj összege a tartásra kötelezett havi nettó jövedelmének 20%-ára, de legkevesebb 28.000,- Ft-ra emelhető fel.

MIKORTÓL LEHET KÉRNI A GYERMEKTARTÁSDÍJ FELEMELÉSÉT?
A gyermektartásdíj felemelését azon körülményváltozás beálltától lehet kérni, ami a gyermektartásdíj felemelését indokolja, de legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve. 6 hónapnál korábbi időponttól a gyermek
tartásdíj felemelését csak akkor lehet kérni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. (pl. betegsége megakadályozta abban, hogy igényét korábban érvényesítse stb.)

MIT KELL BECSATOLNI?

1.keresetlevelet 3 példányban
2. a felperes minden jövedelméről okiratot
(pl. bérpapír / jövedelemigazolás, ellátástmegállapító határozat stb.)
3. a gyermekkel kapcsolatosan felmerülő kiadásokat igazoló okiratokat másolatban
3. amennyiben a felperesnek új gyermeke született, ezen gyermek születési anyakönyvi kivonatát másolatban
4. költségmentesség engedélyezése iránti kérelem esetén kitöltött, leigazoltatott „Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez” fejlécű nyomtatványt

KELL-E ILLETÉKET FIZETNI AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSAKOR?
A gyermektartásdíj felemelése iránti perben a feleket költségfeljegyzési jog illeti meg, ezért az
eljárási illetéket az eljárás megindításkor a felperesnek nem kellelőzetesen lerónia.

KÖLTSÉGKEDVEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
Ha a peres fél jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja
személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő.

MIT KELL CSATOLNI HOZZÁ?
A kérelemhez a Polgári Lajstromirodában beszerezhető „Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez” fejlécű nyomtatványt kell csatolni.

MIKOR ENGEDÉLYEZI A BÍRÓSÁG?
Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja
meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
(28.500,- Ft-ot), vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül –
nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni.
Költségmentességben kell részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt
a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös
háztartásban.
Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a fenti feltételek nem állnak
fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél
létfenntartása veszélyeztetett.

TANÚK NYILATKOZATA
A keresetlevélen feltüntetett tanúk, kizárólag azt igazolják, hogy a keresetlevél-nyomtatványon
található aláírás a felperestől származik.

PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI KÉPVISELET
A pártfogó ügyvédi képviseletet nem a bíróság, hanem a jogi segítségnyújtó szolgálat
engedélyezi.