Megemelt nyugdíjkorhatár – TÖBB tízezer ember dolgozik idősen és betegen nagyon veszélyes munkakörökben!

Megemelt nyugdíjkorhatár – TÖBB tízezer ember dolgozik idősen és betegen nagyon veszélyes munkakörökben!

Megemelt nyugdíjkorhatár: a gyárból egyenesen a sírba – Meddig bírjuk? Elfáradt, beteg emberek tízezrei tennék le a nehéz fizikai munkát az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, de bármilyen veszélyes körülmények között dolgoznak is, erre jövőre már nem lesz lehetőség. A kormány ugyanis éppen eltörölni készül a korengedményes után a korkedvezményes lehetőséget is. Pedig szó szerint életveszélyes bizonyos munkakörökben 60 éven felülieket dolgoztatni.

Meddig bírjuk?
Elfáradt, beteg emberek tízezrei tennék le a nehéz fizikai munkát az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, de bármilyen veszélyes körülmények között dolgoznak is, erre jövőre már nem lesz lehetőség. A kormány ugyanis éppen eltörölni készül a korengedményes után a korkedvezményes lehetőséget is. Pedig szó szerint életveszélyes bizonyos munkakörökben 60 éven felülieket dolgoztatni – állítja a legnagyobb ipari szakszervezet, amelynek elnöke a tapasztalatai mellett a KSH és a nemzetközi adatokra is hivatkozik: tavaly több munkahelyi baleset volt, mint 2012-ben.
Csak az tudja, hogy mennyire embert próbáló erőfeszítés 60 éven felül „műszakolni”, naponta többször létrára mászni, órákig az állványzaton gebeszkedve falat vakolni, a gumigyári kazán mellett egész nap hajtani, vegyszeres levegőt szívni vagy, mondjuk, a tömegközlekedési járművek volánja mögött ülve koncentrálni a városi forgalomra, aki több évtizedet lehúzott már kemény fizikai munkásként, s tudja, esélye sincs idő előtt nyugdíjba menni.
Nyugalmas irodákban, viszonylag könnyű munka mellett még csak-csak ki lehet bírni az öregségi nyugdíjig, ám a nehéz, az egészségre ártalmas, netán folyamatosan több műszakban végzett munka olyan „gyilkos” menet, amelyet nem lenne szabad az utolsó pillanatig erőltetni. Márpedig a kormány éppen ezt teszi – állítja Székely Tamás, a legnagyobb ipari szakszervezet, a VDSZ elnöke.

A vegyipari szakszervezet évek óta üti a vasat: meg kell tartani a korhatár előtti nyugdíjrendszert, hívják azt korengedményes, korkedvezményes vagy, ha úgy szimpatikusabb, foglalkoztatáspolitikai megoldásnak. Szó szerint életveszélyesugyanis a korhatár előtti rendszer totális megszüntetése – szögezi le az elnök.
Néhány évvel ezelőtt több tucatnyi munkakörből, az egészségre ártalmas szakmák némelyikéből lehetett kétféle módon, korengedményes és korkedvezményes lehetőséggel idő előtt nyugdíjba vonulni. Évente 30-40 ezer ember élt a lehetőséggel.
Most is legalább ennyi ember venné igénybe a könnyítést, ám nem teheti. A korengedményes rendszert úgy szüntette meg a kormány, hogy talán fogalma sem volt a lényegéről, hiába mondták, írták a szakszervezetek – bármilyen furcsa – a munkaadókkal közösen. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem hagyták tovább élni ezt a lehetőséget, hiszen ez egyetlen fillérrel sem terheli a költségvetést – mondja az elnök. A korengedmény lényege, hogy a munkaadó évekre előre befizeti az elbocsátás előtt álló idősebb munkások teljes járulékát, hogy kedvezményes nyugdíjba, s ne az utcára küldje éppen azokat, akiknek életkoruk miatt esélyük sincs máshol elhelyezkedni – magyarázza Székely.
Ez a megoldás többnyire szakszervezeti vívmány, és ott működik, ahol ezt a kollektív szerződés is tartalmazza. A 2008–2009 közötti gazdasági válság ideje alatt ezrek menekültek meg így a munkanélküliségtől.

A költségvetés terhére évtizedekkel ezelőtt létrehozottkorkedvezményes lehetőséget pedig – amely alapján például a közlekedésben dolgozók, a röntgenesek és még nagyon sok munkakörből korábban mehettek nyugdíjba – éppen most készül teljesen megszüntetni a kormány. Holott épp hogy nem eltörölni kellene, hanem átvizsgálni, újratölteni a listát, amely a kedvezménnyel járó munkaköröket tartalmazza, s be kellene emelni a rendszerbe a műszakos dolgozókat is.
A szakszervezetek – élükön elsősorban a VDSZ – régóta harcol ezért, s a munkáltatók által korábban is finanszírozott ellátórendszer megteremtését javasolják. A részletesen kidolgozott ajánlat maximum 5 évvel az öregségi nyugdíj előtt állókon segítene. Őket ezzel a módszerrel nyugdíjba küldhetné a munkáltató, ha előre befizeti utánuk az államnak a járulékokat. Ennek a megoldásnak még foglalkoztatási előnyei is lehetnének, mert így az idősebbek helyett fiatalabb munkanélküliek kerülhetnének állásba. Meglepő – hívja fel a figyelmet az elnök –, hogy ezt a változatot a munkaadók is feltétel nélkül támogatnák.

Egyre több helyről hallani olyan emberséges megoldást, hogy a nyugdíjhoz közeledőket csak papíron foglalkoztatják, nem kell bejárniuk, kapják a fizetésüket pluszjuttatások nélkül – magyarázza az elnök. A szakszervezetek évek óta követelik a kedvezményes nyugdíjrendszer megtartását, pontosabban ma már a visszaállítást, s hogy nyomatékot adjanak ennek, október 7-én, a Tisztes Munka Világnapján megmozdulást, látványos flashmobot – villámakciót – szerveznek.
Alvászavar, magas vérnyomás és emlőrákveszély
A folyamatos műszakban dolgozók lehangoló fizikai, pszichológiai és egészségi állapotban vannak – hivatkozik az elnök egy korábban végzett széles körű felmérés, a Műszakos munkavégzés következményei című kutatás eredményére. A kétszázoldalas könyvből kiderül, hogy beigazolódtak a félelmek: a nyugdíjhoz közeledő, de az utolsó pillanatig munkára kényszerített ember, aki hosszú évek óta folyamatosan, éjjel-nappal dolgozik, erősen megromlott egészségi állapotban,fáradtan, betegen, fásultan végzi a munkáját. Tízezrek dolgoznak ilyen állapotban, és ez szó szerint életveszélyes – szögezi le az elnök. Nem véletlen, hogy még mindig sok a munkahelyi baleset, azon belül is a halálos tragédia. Tavaly 17 361 ember sérült meg munkavégzés közben, s ez csaknem kétszázzal több, mint 2012-ben.
Az egészségügyi felmérés során feltárták a szakértők, hogykülönösen a 60 körüli, több műszakban dolgozók szenvednek alvászavarban, magas vérnyomásban, pszichoszomatikus és szomatikus betegségben. Az éjszakai munka a nőkre különösen rossz hatással van, körükben az átlagosnál több az emlőrákos. Ez bizonyítottan az éjszakai pihenés hiányára vezethető vissza – olvasható a könyv szakmai összegzésében.

Hasonló problémákat mutatott ki egy másik tanulmány is, amely kifejezetten a közlekedésben dolgozók körében készült. A veszélyes munka miatt itt is gondot jelent az idősebb korosztály foglalkoztatása. A kutatások a családi állapotokra, a magánéleti problémák egy részére is kiterjedtek, s kiderült, az éjszakázással, délutáni műszakkal járó munka miatt gyakran eltávolodnak egymástól a családtagok, mert keveset vannak együtt, a gyerekekkel is ritkábban találkoznak
A korengedményért azért harcol a szakszervezet, hogy a 60 év körüli, nehéz munkát végző emberek nyugalomban, biztonságban tölthessék az öregségi nyugdíjig hátralévő éveket, s ne az utcára kerüléstől kelljen rettegniük. Ezt diktálja a józan ész – jelenti ki határozottan Székely.
Festékszagú lehelet

Török József évtizedekig, amíg csak élt fényezőként dolgozott. Szórópisztollyal fújta a festéket egy levegőtlen műhelyben – vagy ha tehette, akkor annak az udvarán – napi 8 órában és utána “fusiban” is – mert valahogy meg kell élni – a különféle fémborításokra, gépekre, autóelemekre. Eleinte csak a ruhájának, hajának, kezének volt átható festékszaga. Később azonban már tömény hígító szag áradt a leheletéből is. Ettől kezdve igyekezett távol tartani magától a gyerekeit, 6 éves és 11 éves lányát. Nem ölelgette, nem puszilgatta őket többé, ahogy ő mondta azért, nehogy rájuk ragasszon valamiféle kórt. Lányai úgy nőttek fel, hogy nem emlékeznek rá, ültek-e legalább nagy ritkán az apjuk ölében, s hogy kaptak-e valaha is puszit tőle úgy, ahogy a hasonló korú barátnőik a saját apjuktól.
Török Józsefnek egyszer vészesen megemelkedett a fehér vérsejtje, kórházba került, a család komolyan aggódott az egészségéért, az életéért. Rendbe jött. Legalábbis ekkor. Később a gyomrára panaszkodott, ez az állapot hosszú évekig tartott. Egyre nagyobb fájdalmai voltak, a családi hangulatra rányomta a bélyegét az apa állapota miatti örökös aggódás. Végül kiderült, előrehaladott gyomorfekélye van. Igaz, ezt lényegében az utolsó 24 órában diagnosztizálták, azon az estén, amikor már nem volt mit tenni, csak tehetetlenül várni, hogy őrült szenvedései árán átfúródjon valahol a gyomra, hogy aztán be lehessen stoppolni. – Egyetlen garast nem adtam volna az életéért – mondta az orvos, aki végül egy kockázatos műtéttel megmentette az életét. A fekély kialakulásának okait firtató kérdésekre kurtán csak ennyit válaszolt némi vállvonogatás után: munkaköri ártalom.
Több hétig szanatóriumban gyógyult, kiszellőzött a bőréből és a leheletéből is a festékszag. Aztán visszament dolgozni. Gyógyult – írták a táppénzes lapjára a 60 körüli embernek. Örült neki, hiszen táppénzből nem lehet megélni, a nyugdíj pedig még messze. Újra bejárt a műhelybe. Eleinte csak a ruhájának, hajának, kezének volt festékszaga. Később azonban, már tömény hígító szag áradt a leheletéből is.

Forrás: 168ora.hu

Forrás: civilhetes.net

 

 

Figyelem! – indul a következő hűtőcsere pályázat hétfőn! -itt pályázhatnak a 45 ezres támogatásra!

Figyelem! – indul a következő hűtőcsere pályázat hétfőn! -itt pályázhatnak a 45 ezres támogatásra!

Folytatódik a július 4-én indult, államilag támogatott hűtőgép- és fagyasztócsere-program az utolsó két régióban, jövő hétfőn a közép-dunántúli régióban, kedden pedig a közép-magyarországi régióban nyílik meg a jelentkezések benyújtásának lehetősége.

A rendelkezésre álló keretösszeg 500 millió forint, ezt a régiók között a lakosság arányában osztották el.

Az Otthon Melege Program keretében meghirdetett pályázat során előnyben vannak az energiatakarékos készülékek beszerzését tervező nagycsaládosok és nyugdíjasok, minden régióban elsőként ők adhatják be támogatási kérelmeiket a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton.

A nagy érdeklődést mutatja, hogy az észak-alföldi régióban a reggel 8-kor indult pályázatot a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt néhány óra múlva felfüggesztették, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok 13 óráig adhatták be jelentkezésüket. A dél-alföldi régióban az indulás napján 10 óráig lehetett pályázni, az észak-magyarországi régióban, a nyugat-dunántúli régióban és a dél-dunántúli régióban pedig reggel 9 óráig.

A pályázatot minden régióban egy-egy órára megnyitották, illetve megnyitják valamennyi nagykorú pályázó számára, két nappal a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára fenntartott időpont után.

A támogatás mértéke az új hűtőgép vagy fagyasztógép vételárának 50 százaléka lehet, azzal a kitétellel, hogy a támogatás összege A+ energiaosztályú készülék választása esetén maximum 25 ezer, A++ energiaosztály esetén 35 ezer, míg A+++ energiaosztályú háztartási nagygép esetén legfeljebb 45 ezer forint.

A részletes pályázati útmutató a https://hgcs-2016.nfsi.hu/ oldalon érhető el.

A 2014 szeptemberében indult Otthon Melege program eddig csaknem 17 milliárd forint összértékben biztosított támogatást, ezzel több mint 85 ezer háztartás energiahatékonyságának javulását segítette.

Forrás : HIRADO.HU